A német központi bank (Bundesbank) arra számít, hogy az ország gazdasága enyhén nő negyedéves összevetésben a folyó második negyedévben, miután a tavalyi utolsó három hónapban erőteljesebben gyengült.
2024 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,8%-kal meghaladta az előző negyedévit, ami valamelyest meghaladta az elemzői várakozásokat (0,5%). De nem ez az egyetlen meglepetés, az idei első negyedévtől a KSH 15 nappal korábban, a tárgyidőszakot követő 30. napon teszi közé a GDP-becsléseit. A KSH ezzel a gyorsabban elérhető, de mégis megbízható GDP-adatok iránti felhasználói igényekre reagál.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt a vendégünk, akit Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi előadásának gazdasági aspektusáról kérdeztünk. A kormányfő egyebek mellett azt mondta: 2030-ig megdupláznák a magyar GDP-t, ami Bod Péter Ákos szerint önmagában nem stratégiai terv, hanem vágy, esetleg törekvés. Az adás második részében az arany árát mozgató főbb tényezőkről volt szó, amiről Kaszab Balázst, a Portfolio Részvény rovatának elemzőjét kérdeztük.
Az idei évi inflációs előrejelzés középértékét 0,25%-ponttal 17,5%-ra, a jövő évit pedig 0,5%-ponttal 4,5%-ra emelte a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentés főbb előrejelzései között. Ezzel párhuzamosan viszont az idei és jövő évi átlagos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzési tartományt is változatlan szinten tartotta a jegybank.
Idén az első negyedévben tovább csökkenhetett a magyar gazdaság teljesítménye, ezzel három negyedévre nyújtva recessziós időszakát. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint ugyanakkor ezzel véget is érhetett a vesszőfutás, és újra növekedési pályára állhat a gazdaság. Ám az idei GDP-növekedés még így is szerény lesz, a szakértői konszenzus szerint mindössze 0,5%-os.
Az első negyedévben a kínai bruttó hazai termék (GDP) 4,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal kedden közzétett adataiból. Ez gyorsabb, mint az előző negyedévben mért 2,9%-os növekedés és felülmúlta az elemzők 4,0%-os bővülésre vonatkozó előrejelzéseit is.
Nem változott az MNB előrejelzése az idei inflációra vonatkozóan, a decemberi prognózishoz hasonlóan most is széles sávot határozott meg a jegybank a lehetséges idei inflációra. A jövő évre vonatkozó előrejelzést viszont némileg felfelé, míg az idei GDP-növekedési előrejelzést némileg lefelé módosította a jegybank.
A világszerte berobbant infláció, a központi bankok szigorítási hullámai és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fertőzési számok meredek emelkedése komoly bizonytalanságot jelenthetnek a részvénypiacok számára, ám egyes elemzők nem vizionálnak jelentősebb korrekciót 2022-ben. Mik lehetnek a számos kockázat ellenére azok a pozitív kilátások, amik mentén a 2008 óta nem látott rossz évkezdés közepette bizakodóan lehet tekinteni az idei évre befektetési szempontból?
Oroszországban idén várhatóan 4,5 százalékos lesz a GDP-növekedés – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a csütörtökön megtartott hagyományos év végi sajtótájékoztatóján.
Jelentősen lassult az ukrán gazdaság teljesítménycsökkenése a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest éves összevetésben.
A lengyel hazai össztermék (GDP) 3,1 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben - áll a lengyel pénzügyminisztérium pénteken ismertetett előrejelzésében.
Aki szereti a sportot, pontosan tudja, hogy mikor van szökőév: amikor labdarúgó Európa-bajnokságot és nyári olimpiát rendeznek. Ezekben az években a február 28 helyett 29 napos, az év pedig 365 helyett 366 napból áll. Milyen hatással van a gazdaságra ez az extra nap, amely egy átlag magyar ember életében összesen 19-szer jön el? Több országban felmerült már, hogy érdemes lenne munkaszüneti nappá nyilvánítani a február 29-ét, egyelőre azonban nem nyert széleskörű támogatást a javaslat. De mi szól mellette és ellene? Ennek is utánajártunk, és cikkünkből az is kiderül, hogy pontosan mikor és miért került be a naptárakba ez a plusz nap.
Bár a 2019-es mellett a 2020-as GDP-növekedési előrejelzését is felfelé módosította az Európai Bizottság, az idei évre vonatkozó friss prognózis még mindig jóval alacsonyabb annál, mint amit a magyar kormány mond – írja a Bruxinfo. A lap úgy tudja, hogy elsősorban az EU-források előrehozott kifizetése és a 2019-es önkormányzati választások élénkítő hatása miatt vár az Európai Bizottság idénre jókora gazdasági növekedési lassulást.
A vártnál is gyengébben teljesített az eurózóna gazdasága a tavalyi év utolsó három hónapjában.
A harmadik negyedévben az eurózóna tagállamainak GDP-je 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, míg az uniós szintű növekedési ütem 0,3% volt - írja az Eurostat közleményében. Éves szinten a növekedés továbbra is az 1%-os sávban mozog, de minimálisan romlott az előző negyedéves adatokkal szemben. Az októberi inflációs adat pedig tovább csökkent 0,8%-ról 0,7%-ra.
A Költségvetési Tanács (KT) munkáját segítő elemzők többsége idén 4,5 százalék körüli növekedést vár, jövőre a prognózisok alapján lassul a gazdasági bővülés üteme - ez derült ki a tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közösen rendezett konferenciáján pénteken Budapesten.
Szektákhoz csatlakozni civilként sem feltétlenül jó ötlet.
Vissza kellett vonulniuk.
A kockázati tőke pedig megkerülhetetlen a rendszerszintű energetikai beruházásokban.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
